...hogy éppen sétáltam hazafelé, mikor odajött hozzám egy fiatal nő a gyerekével. Vagy mert jókedvem volt, vagy mert tényleg abszolút nem keltettek bunkó, büdös hajléktalan képet, na ezért hallgattam meg. Volt egy kis apróm, nem sajnáltam. Az ő dolguk, mire költik...
Szóval aznap kaptam a barátomtól egy szelet tortát, az volt a kezemben. Amíg előbányásztam a pénztárcámat, megkértem a nőt, fogja meg a sütis dobozt. (Mondom, hogy szimpi volt.:) )Aztán hirtelen ötlettől vezérelve megkérdeztem, hogy nem kérik-e. A kisfiúnak megcsillant a szeme, hát odaadtam.
Úgy sétáltam egészen itthonig, mint aki jól végezte dolgát. Jó volt jót tenni.
Így lettem hát tortátlan, de nem sokkal később kárpótolt az a sűrített tej, a marcipán és egy újabb szelet tota Tőle. =)
Utolsó kommentek