Eddig nem ébredtem úgy sosem, hogy ne tenném szívesen, amit hivatásomnak kaptam/választottam. Akármennyire is kilátástalan volt tegnap a helyzet, még így sem...
A reggel és a gyerekek új erőt adnak.
Róla nem is beszélve.
2012.05.03. 20:34 huanita13
(mély)pont
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://dzsuli.blog.hu/api/trackback/id/tr816131948
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek