Olyan nehéz a boldogságról írni, de miért?
Lassan 2 hete végeztem a vizsgáimmal, azóta nincs megállás (az első 2 napot leszámítva, nevezzük ezt a ráeszmélés időszakának) - nem volt még értelmetlen napom. Jövök-megyek.
Van időm és kedvem olvasni, utazni, találkozni, sétálni, angolozni, kresz tesztezni, enni, aludni, szeretni. És erre még van majdnem 2 hónapom.
Mindent egy valakivel szeretnék és szeretek is. Komolyan, még mindig nem hiszem el... Minden nap egy csoda.
2012.06.23. 23:51 huanita13
érthetetlen
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://dzsuli.blog.hu/api/trackback/id/tr626131937
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
emmamam 2012.06.24. 08:55:28
:D De azért csak írtál róla... :) Örülök. :)
dzsu 2012.06.24. 10:46:01
Emma :D
Utolsó kommentek