Basszus, hogy ez mennyire jó.
(Illetve rossz.)
"Nincs magányosabb érzés annál, ha egy olyan valaki mellett alszol, aki úgy hiányzik neked, mintha nem is lenne melletted."
Vagy ez:
"Sokkal jobb, ha nem érdekel, mintha nem kapod meg. Az első megkönnyebbülés. A második viszont mázsás súlyú üresség."
Kezd érdekelni, miket ír egyébként.
U.i.: Oké, lehet közhelyes, de valakinek ki kell mondani azt is, nemdebár?
S e szép, kegyetlen, gyilkoló ősz -
S e halk, mosolygó hervadás -
Ez az a régi, bús történet,
- Történetünk ez, semmi más.
Végezzük hát be; - te mosolyogva
Hozd a halált, a dért, fagyot;
Én meg miként fü, fa, virágok,
Szépen, csöndesen meghalok.
Az ősz a kedvenc évszakom. Szeretem, amikor a levelek vörösbe és narancsba fordulnak. Gyönyörű látványt nyújtanak a holdfényben, és elképesztő változáson esnek át. A tavaszi és a nyári zöldellés csak árnyéka a fák igazi valójának, ez a buja színvilág igazi csoda, és minden áldott évben bekövetkezik, amikor az éjszakák egyre hidegebbek lesznek. Mintha ezekkel a tüzes színekkel kárpótolnák, hogy eltűnik a meleg.
Ha már nem dob fel, hogy 20.000Ft értékben szereztem könyveket teljesen ingyen, akkor baj van. Baj van.
Hétvége, hajnali kilenc, eső és olyan sötét, hogy lámpa kell a laptopozáshoz, na ezt a fájdalmat tudja csillapítani az a gyönyörű táska, amibe három napja szerelmes vagyok. Ránézek és rögtön jól vagyok.
Két évvel ezelőtt, fényes nappal, alkohol nélkül, két jóbaráttal felszabadultan tomboltam egy La Roux koncerten. Nem érdekelt, mit gondolnak mások, csak jól éreztem magam.
Most már nem megy (ittasan sem). Befelé fordulok. Sőt, zárok.
Mennyi minden változott azóta...? Túlságosan kézenfekvő a válasz. (Segít a számláló.) De miért?
Dzsu most tudta meg, hogy egy vesetranszplantáció 6,5 millió, a szív 10, a máj még annál is több: 21. Ez lenne hát a fontossági sorrend?
Amúgy csak rendelési időt kerestem.
Megdöbbentő, mikor egy első találkozásnál megkérdezik: Te vagy a ...? (És itt elmondja a teljes nevem, hibátlanul!)
Eddig kétszer fordult ilyesmi elő, mindkettő nagyon kellemes emlék (és nyilván nem csak a név miatt).
Ha valaki igazán feltűnően dudál* rád, akkor az egy tűzoltó.
* Bocs, szirénázik.
Ennyit az ötödik blogszülinapra.
Hoppá, szeptember van! Azért ennek is van egy előnye: lejárt a fogadalmam, miszerint a nyáron nem veszek több könyvet. Hurrá!
Utolsó kommentek