Igazán nem tudom,mi van velem.
Valahogy nem vagyok jól.Ofőm szerint csakis valami lelki oka lehet annak,hogy ennyit hiányzom.Vajon van összefüggés?
Lehetséges-e,hogy az ember mindennapi gondolatai,problémái befolyásolják fizikai állapotát?Furán hangzik.
Sok minden dolog történik velem mostanában.A legnagyobb az, hogy egy ideje már a párkapcsolatban élők táborát erősítem.Elég átfogónak tűnik.Na de ebből csak nem lehet mindenre következtetni,nem lehet mindennek ez az okozója!
Érzem,hogy megváltoznak körülöttem a dolgok,és az ember a körülmények hatására változik.
ENNYIRE???
Nem érzem jól magam a barátnőimmel.És ez számomra hihetetlenül szokatlan.
Igen,megváltozott a helyzet,de miért nem tudnak/tudok/tudunk ugyanúgy viselkedni egymással?NEMTUDOM NEMTUDOM NEMTUDOM!
Tegnap elmondtam a legjobb barátnőmnek,mit érzek,mi aggaszt,mit nem értek,és mit szeretnék. A végén én fakadtam sírva...egyszerűen muszáj volt.Csak jöttek a könnyek egymás után, és nem lehetett abbahagyni.Egyik oldalról a legjobb nőnemű,mások oldalról a legjobb hímnemű barátom próbált vigasztalni.Később az első odajött hozzám,és olyat mondott,amit sosem fogok elfelejteni.(Már)Tudom,hogy mennyire fontos vagyok neki.Nekem is az,nagyon,talán ezért is hatódtam meg annyira...
De nem ért meg.Ennél szerintem nincs rosszabb.
Én meg őt nem.Ez mégiscsak vetekszik az előzővel...
Tehát,erről van szó.
Itthon is új helyzet állt fel.Tudják,valamennyire tudják.
Bevallom,nem tudtam,hogy ENNYI MINDEN MEGVÁLTOZIK AKKOR,HA AZ EMBERNEK BARÁTJA VAN.
Máshogy csinálsz akármit,máshogy gondolsz akármit,máshogy viselkednek veled,máshogy gondolkodnak rólad.
És rájössz,hogy Ő senkivel sem pótolható.
Utolsó kommentek