Hát én teljesen bepánikoltam.
Kívülről csak egy fedett csúszda,de belülről?
Sosem éreztem még ekkora,és ilyen félelmet.
Visszagondolni is rossz rá.Az első pillanat után...úgy éreztem,mindjárt elájulok.Vak sötét volt,nem tudtam,hol a vég,egyedül voltam,nem tudtam fékezni,teljesen el voltam veszve.Elkezdtem imádkozni,de a szöveget sem tudtam hirtelen.Összehúztam magam,becsuktam a szemem,befogtam az orrom.Csak vége lett,de az érkezés sem volt túl szerencsés-egy méteres medencébe,természetesen seggre.De Ő ott várt rám,és magához húzott,megölelt,karjaiban tartott.Sírtam,és olyan pici voltam.
Utolsó kommentek