De úgy igazán.Késős ember vagyok,de ha fontos,odamegyek időben.Most is így volt,mert ugye az első nap az új munkahelyen meg minden,ott is voltam negyed órával hamarabb.Gondoltam lesz idő napszemcsiben elsétálgatni párszor a hely előtt...Hát,nem jött össze.Kellett nekem utánanézni neten a házszámnak,rossz volt.Totál a másik irányba mentem,fél óránál is több ideig róttam az utcákat,kérdezgettem az embereket,senki nem tudott segíteni.Eléggé kétségbe voltam esve,mit fognak szólni,na meg a munkáltatóm...Nem sok választott el attól,hogy hazaforduljak,de ezúttal a kemény csaj jött ki belőlem:D Felhívtam a csávót.(Nem árt róla tudni,hogy 2 méter magas,szemüveges,kicsit kocka.(bocsi)És olyan harmincas.)Talán a helyzet miatt,szekszinek és megnyugtatónak éreztem a hangját(uhh,bizony).És ott volt.Mindössze 20 méterre a kiindulási helytől...Nem egy nagy élmény volt az az 5óra.Hihetetlen nagy rendetlenség volt boltban!Zárás után a próbafülkékből lehordtuk a ruhákat.A "kolléga" már nagyon menni akart...
Mondom én: "Sokan állították,hogy nem emlékszenek,honnan hozták a ruhákat." A kedves "kolléga": "Ilyenkor azt kell mondani nekik,hogy b****** meg!"
Nincs vége,de time van:Szökés!
Utolsó kommentek