Elkoptatott padjaidban itt az álmaim.
Csengőszóra nem toppannak többé lábaim.
Minden könyvem minden oldal kezeimhez nőtt.
Bánatosan itt állok az iskola előtt.
Nehéz volt az első napunk, nem ismertelek.
Búcsúzáskor mégsem tartom vissza könnyemet.
Itt maradó nyomaimat ne feledd soha.
De sok szépet kaptam tőled drága iskola!
/Kurucz Marina: Tarisznya/
Utolsó kommentek