Annyira, de annyira tökéletes volt ez a délután. Felhívott, érdeklődött hogylétem felől. mondta, hogy meglátogat, mert tudja, hogy rosszul vagyok, és szomorkodom. (Úgy volt, hogy tegnap este csatlakozik hozzánk, de nem tudott, szóval ki akart engesztelni a drága.)

Hozott egy meglepi filmet: Derült égből fasirt.  Tetszett, nagyon tetszett.

Megnyugtató, örömteli volt, ahogy átkarolt, s úgy feküdtünk  a kanapén. Mikor az ember érzi, hogy elárasztja a boldogság...

Nem kell nekem semmi más az égvilágon.