Csodás volt.
Egy pillanatot sem változtatnék meg -ahogy Clare is mondja a könyvben/filmben.
Tegnap meglátogatott, kizökkentett a magányból és az önsajnálatból. Kedd este olvastam ki a könyvet, este hívott, hogy letöltötte nekem. Úgy megörültem!:) Szóval megnéztük Az időutazó feleségét. Szép, de a könyv még vagy ezerszer gyönyörűbb, izgalmasabb, meghatóbb, szerethetőbb.
Simogatta a hasamat, közben a fülembe súgta, hogy én is szeretnék már nagy pocakot, bele kisbencét? Hát hogyne szeretnék.=) Küszködtem az örömkönnyeimmel.=)
A vele töltött idő mindig gyorsan repül...de mindig a fellegekben járok, járunk. Több, mint tökéletes.
Együtt csináltuk az ebédet, olyan jó volt közösen "dolgozni"...
Kikísértem a megállóba, pont jött haza anyukám. Nem ért még oda hozzánk, mikor jött a busz, de Ő körültekintő és figyelmes (meg aranyos stb...) volt, tudja, hogy anyukám mindenféle testi kontaktusta érzékeny, így csak odatartotta az arcát egy pusziért. =)
Ma délután is átjött, segített DVD-t kiírni, telefont frissíteni. Idén ajándékozzuk meg a barátnőinket közösen, szerintem ez tök jó. Vicces volt, elmentünk pólót vásárolni - de nem nekem. Ettől függetlenül persze 2 perc után megunta a procedúrát (jó, felpróbáltam 3 napszemüveget is), leült autóversenyezni. Egymást átölelve sétáltunk a lassan sötétedő városban, terveztük a nyarat. Bárcsak minden nap ennyi időt lehetnénk együtt, távol a kötelezettségektől...
Holnap palacsintát sütünk, megyünk ex-ofőhöz újra szerenádozni.
Csók!
Utolsó kommentek