Nagyon úgy voltam vele, hogy tuti ma leszek. Hányingerem volt, alig aludtam, reggel szörnyen izgultam. Úgy éreztem, nem készültem fel kellőképpen. A hátam közepére kívántam az egészet, csak túl akartam lenni már rajta. És lám, beraktak csütörtökre. Utolsónak. Mostanra már abba a fázisba kerültem, hogy csak az előnyöket nézem, miszerint: az elnök már fáradt lesz, a tételek pedig leszűkülnek. A tanárok meg csak nem végeznek ki...
Tegnap találtam egy jó magyaros oldalt, most lesz időm végig böngészni. A törit meg teljesen átnézhetem, ez azért elég jó.
Amint hazaértem, visszavettem a pizsim.
Most megelőlegezek magamnak egy kis pihenést, hátha jobban leszek. Sok ez a stressz...
Utolsó kommentek