Hirtelen, hatalmas súllyal szakadt rám a magány érzése.

Az eső és az utolsó Harry Potter film csak dobott rajta, ezúton is köszi.

"Az epilógushoz érve ugyan furcsa, hogy nem igazán törekedtek a szereplők hiteles öregítésére, de ez mit sem von le a zárójelenet érzelmi erejéből. Aki még itt sem sír, annak tényleg kár volt tíz éven keresztül bajlódnia Potterékkel." Ööö... sírni nem sírtam, de meghatódtam. Sosem tartoztam a rajongók közé, de az évek alatt a szívemhez nőtt a történet. Egyidős vagyok a főszereplőkkel, az ő felnőtté válásuk elég látványos, talán az enyém is - más szemével.

Kicsit szomorkás a hangulatom (máma), mint mindig, ha valami véget ér.

Day 2

- Your Least Favorite Film: Star wars

- What Song That Was No 1 When You Were Born? Bryan Adams - Everything i do