Bűntudatom van, furán érzem magam. Egyáltalán nem szabadultam fel. Az utolsó szigorlat (az is ötös, yeah) után moziztunk egyet a barátnőmmel, beugrottam egy rövid időre a barátomhoz, majd hazabattyogtam és ledőltem. Kimerült voltam, alig aludtam, sokat tanultam az utóbbi egy hónapban. Sosem volt még ilyen hosszú és nehéz a vizsgaidőszakom. Valahogy mégis hirtelen lett vége, eltűntek a tételek, a vizsgaidőpontok. Mintha félnék attól, ami most jön.

Igazából meg... bízom benne, hogy ha végez a barátom, átfordulnak a dolgok.

Nem is bírtam kikapcsolódni, semmittenni, belekezdtem egy nagy-nagy rendrakásba, ajándékkészítésbe, csak mert olyanom volt. Későn feküdtem, korán keltem - megszokásból?

Szóljon már valaki Dzsunak, hogy vége a keserveknek, itt a nyár!