Tehát nőnap. Olyan,mint a valentin nap,csak talán még rosszabb. Az eredetét mindenki ismeri,nem mennék bele. Részben ezért se tartom ünnepnek azt a napot. Másrészt hasonló a felhajtás, csak ilyenkor több a rózsa,mint a szívecske.

És mégis, jól esne,ha legalább megemlítené...Függetlenül attól,hogy nem érdekelnek az efféle dolgok, könyörgöm, ne én érezzem magam hülyén az utcán! Szánalmas, nem kérdés,de rosszul esik, hogy virágcsokrokkal rohangálnak ilyenkor mind az ellenkező,mind az azonos neműek.

Igaz. Azért érint engem ennyire rosszul a téma,mert még sosem kaptam Tőle virágot. Ma,mikor (lassan már szokásomhoz híven) megkérdeztem, tudja-e, milyen nap volt tegnap, már majdnem kiböktem a sérelmemet. Valami visszatartott. Hogy jól tettem-e, vagy sem,csak később derül ki.

Vállalom, miért is ne panaszkodhatnék a blogomban?